Attilával a 7ora7.hu beszélgetett.
A nemrég bemutatott Én és a kisöcsém, melyben főszerepet játszol, nagy sikert aratott. Milyen volt az előadás próbafolyamata?
Réthly Attilával nem először dolgoztam együtt, és a tavalyi Amerikai komédia már megalapozta a mostani próbafolyamat jó hangulatát. Igazság szerint úgy éreztem, hogy most nyitottabbak voltunk egymás felé, mint először: akkor még ő is tapogatózott, hogy kik vagyunk mi, és mennyire, hogyan fogunk tudni együtt dolgozni, de ez mostanra gördülékeny, jó munkává fejlődte ki magát. Mindezt annak ellenére érezzük így, hogy egy izraeli turné többünk számára is a próbafolyamatba ékelődött, ám Attila nagyon profin oldotta meg ezt a helyzetet. A visszaérkezésünket követő utolsó két hét nagyon megterhelő volt, ám a darab sikere alighanem önmagáért beszél.
Dolhai Attila kiadványok, érdekességek ITT.
Dolhai Attila kiadványok a Libri oldalán.
Dolhai Attila érdekességek a Lira.hu-n.
A polc.hu-n is találsz Dolhai Attilához kapcsolódó kiadványokat.
Az utóbbi években legtöbbször Kerényi Miklós Gáborral dolgoztál. Szokatlan volt, hogy vendégrendező csatlakozott hozzátok?
Mindig jó, ha új gondolatok, új impulzusokkal találjuk szembe magunkat. Korában Béres Attilával is dolgoztam; talán még ő egy hasonló habitusú, jó humorú rendező, akitől szintén sokat lehetett tanulni – úgy gondolom, hogy Réthly Attila is ilyen. Nyitott volt a próbaidőszak elején, igyekezett meghallgatni minket, és ügyelt arra, hogy mindannyian a magunkénak érezzük az előadást. Az a próbaidőszak egyik legfontosabb feladata az volt, hogy egymás fantáziáját is megismerjük – és ez maximálisan teljesült.
Az ilyen jellegű zenés játékokat sokan titulálják könnyűnek – neked mi benne a könnyű, és mi a nehéz?
Maga a műfaj könnyűnek tűnhet, de a közönséget nem olyan egyszerű megnevettetni és jókedvre deríteni. Minden műfajnak, minden darabnak megvannak a maga nehézségei. Erre a bemutatóra átdolgozásra került az Én és a kisöcsém zenei anyaga, e révén a koreográfia is sokkal tempósabb lett – nekünk ezt olyan könnyedséggel kell színpadra tennünk, hogy a közönség ne észlelje, hogy közben mennyire keményen dolgozunk. Emellett, számomra az volt a másik nagy kihívás ebben az előadásban, hogy a szerep, amit játszok, az ne egy avítt, poros, békebeli figura legyen, hanem egy friss, lendületes karaktert formáljak meg.
Neked mitől friss, lendületes ez a karakter?
Ebben az előadásban igába akarják erőltetni a fejem egy érdekházasság formájában – az én szerepem ez ellen küzd. Számomra az előadáshoz az egyik legerősebb kapcsolódási pontom ez: küzdeni a külső kényszerek vagy épp az önszántunkból vállalt terhek ellen, amelyektől néha jó lenne megszabadulni. Számomra ez adta az indítókulcsot ehhez a szerephez és ehhez az előadáshoz.
Klikk a teljes interjúért.
.